7. fejezet

Szerintem ez az egyik legjobb rész az egész fic-ben. :) Remélem nektek is fog tetszeni. :) ! x

***************

'Ez?' - felemeltem egy csillogó kék ruhát Daninek, Hazelnek és Joshnak.

'Neem.' - mondták a lányok. Josh csak motyogott bármit, amit a lányok mondtak, a mobiljára bámulva. Megforgattam a szemeimet és kiszemeltem egy másikat.

'Oké, szerintem ez az a ruha.' - kivettem egy szexi pink ruhát. A lányok megrezzentek egy kicsit, míg felemeltem.

'NEM NEM NEM NEM NEM!'

'Durva, csak viccelek. Végül is, szerintem nem ruhát fogok felvenni. Dani, te mit fogsz viselni?' - kérdeztem, közben ruhaállványok százait toltam át.

'Ezt!' - felemelt egy vállnélküli ruhát. Sötét kék volt. A felső fele csillogó volt.Egy fekete szalag borította a dereka körül és a ruha többi része szétözönlött alatta. Egyszerű, de csinos, tudtam, hogy nagyon jól fog állni Danin.

'Csinii!' - kiáltottam fel, aztán ellöktem az öltözőfülkék irányába. 'Hazel jöhetnél, tudod! Biztos vagyok benne, hogy Harry örülne, hogy láthat.'

'Dani azt mondta, hogy ti ketten randiztatok.' - mondta Hazel egy kissé zavarban.

Hallottam Dani vihogását az öltözőfülkéből, míg én morogtam egy kicsit.
'Mi csak álrandizunk, úgy értem...ha te még mindig akarod. Szerintem Dani Zayn után fut.'

'Nem tudom. Még mindig féltékennyé akarod tenni Niallert?' - Hazel elkezdett átnézni velem néhány állványt. Végül kiválasztottam valamit. Egy fodros fehér felsőt találtam, ami tökéletesen menne ehhez a blézerhez, amit láttam. Megláttam egy fekete csőnadrágot, szóval azonnal elvettem és találtam néhány arany ékszert. Minden amire még szükségem volt: egy pár magassarkú.

'Ehh, aha.'

'Nem ő az egyetlen féltékeny,' - megesküdtem volna, hogy a motyogását hallom, beletett a kezeimbe egy pár fekete magassarkút, betolt az öltözőfülkébe. Furcsán néztem rá, de nem kérdeztem meg. Miről beszélt? Csak utána vettem észre, milyen fáradtnak tűnt. Táskák voltak a szemei alatt, és a szokásos mosolya sem volt igazán ott. Mi történt vele?

***

'Dani, ez az utolsó doboz!' - mondtam és átadtam neki a sütiket. Sóhajtott, de elvette őket. Halkan nevettem rajta. Megbizonyosodott róla, hogy a kis konyta rendben van, ellenőrízte a tükörképét az ablakban, aztán bement. Pont olyan volt, mint Zayn. Még ellenőrízésre se volt szüksége, csodálatosan nézett ki. Nevettem halkan és követtem.

A nagynéném nem akart jönni. Valószínűleg olyan lesz, mint egy azok közül a bulik közül. A fiúk minden bizonnyal isznak alkoholt, és ki tudja meddig tart a buli. Talán hajnal 2-3-ig? Hazel, Dani és én kopogtattunk a fiúk ajtaján, dobozok töltötték meg a kezünket és megpróbáltuk nem elmaszatolni a sminkünket. Az én hajam egészen göndör volt, és a vállam fölött omlott le. Hazel egy fonott kontyot csinált, ami igazán megmutatta a természetes szépségét, mivel a haja elhúzódott az arcából. Egy piros ruhát viselt, aminek egy válla volt, kis virágok díszítették ott. Liam rögtön kinyitotta az ajtót, aggodalmasnak tűnt.

'Ó, Istenem, hadd segítsek ezekkel!' - mondta és azonnal kivett néhány dobozt a kezünkből.Úgy tűnt, a party már teljesen lendületben volt. Tipikus A-listás buli volt. Nem lepődtem meg, hiszen a fiúknak egy csomó pénzük van. Fények villogtak mindenhol a zene ütemére, különböző színű léggömbök, rengeteg kaja, saját bár, és egy DJ, aki nem más volt, mint Zayn.

'Whooo! DJ MALIK!' - kiáltotta Dani, a levegőben előre-hátra mozgatva az öklét, megmosolyogtatta Zaynt. Elkezdtük kipakolni az összes sütit a konyhában az összes kajával együtt.

'Adelaide.' - hallottam, hogy egy brit akcentus szól mögülem. Megfordultam, hogy lássam Simon Cowellt. Ne borulj ki, ne borulj ki, még akkor is, ha ő hozta létre a One Directiont, a bandát, ami teljesen megváltozatta az életed.
'Ezek a sütemények fantasztikusan néznek ki!' - mondta, bámulva az egyiket Louis nadrágtartójával és csíkos polójával.

'Köszönöm, Mr Cowell!' - mondtam, szélesen mosolyogva.

'Kérlek, szólíts Simon-nak!' - mondta, beleharapott a sütibe, és tulajsondképpen egy mosoly jelent meg az arcán. Szólíthatom Simon-nak! Ááááh! Olyan furcsa volt így látni. Szerintem azért, mert mindig homlokát ráncolva láttam a nemzeti tv-n. Igazán nagyszerű fickónak tűnt. Beszélgettünk egy kicsit, mielőtt fogadnia kellett egy telefonhívást.

'Ez a kedvencem.' - jött oda Zayn és rámutatott a varsity dzsekisre. 'Tudod, ezek a sütik a legjobbak...' - mondta Louis egy csepp cukormázzal az orrán. - 'ALKOHOLLAL LENNÉNEK!'

'Ez komoly?' - kérdeztem Liamtől a zenén keresztül. Harry-t és Niall-t sehol nem lehetett megtalálni. Kiváncsi voltam, hogy merre vannak.

'Louis nem viccelt az alkohollal, szívem. Én józan maradok. Te?'

'Öh, talán egy kevéske ital. Ne aggódj, nem kell hazavinned ma este.' - viccelődtem vele. Nevetett halkan.

'Biztos vagyok benne, hogy Niall ajánlaná fel először.'

'Niallról beszélve, hol van? Kérdezni akarok tőle valamit.' - néztem, amint Dani és Hazel elkezdtek a táncparkett felé sétálni. Úgy tűnt, mindketten jól érzik magukat, vicces táncmozdulatokat találtak ki a Sexy and I Know It c. számra.

'Ömm, aha, ha Bel-'

'Hé, bébi!' - ismerős karokat éreztem a derekam körül. Először megdöbbentem, de emlékeztem, hogy csak eljátszuk.

'Hazza!' - öleltem meg mosolyogva. A fürtjei megcsiklandoztak, míg megölelt.

'Meghoztam az italokaaat.' - mondta Louis, szavai már összemosódtak. Nevetésben törtem ki rajta, miközben adott nekem és Harry-nek egy sört. Liam nem csatlakozott, de nagyon szórakoztatónak talált bennünket. Annyire könnyű voltam. Talán egy pár sörtől vihogtam mindenen. Harry elesett a saját lábában és Louis a padlóra ejtette az üveget.

'H-hé, fiúk!' - mondtam kuncogva. - 'Találtam valakit, aki haza visz ma este.' - félig énekeltem félig hadartam, Liam karjaiba hulltam.

'Gyerünk, ti ketten.' - mondta Liam, megfogta az kezemet és Louis kezét, átsétáltatott minket a kanapékhoz.

'Innom kell, Liam, nem vagyok Isten!' - tiltakozott.

'Várj! H-hol van az én H-Hazza Bear-öm?' - kérdeztem kétségbeesetten.
'HAZZA BEAR! HAZZA!'

'Itt vagyok melletted, szívem.' - mondta egy kissé botladozva.

'M-mennünk kell a...T-Taco Bell-be.'

'Miért?' - kérdezte Liam.

'CSAK KELL, LIAM.' - sóhajtottam egy kicsit, a fejem zúgott. Minden elmosódott körülöttem. Harry ölébe hajtottam a fejem, megpróbáltam figyelmen kívül hagyni az érzést, hogy minden forog körülöttem.
'Oké, hallgassatok el egy percre, ez fontos!' - próbáltam felülni egy kicsit, Harry-re támaszkodva támogatásért. - 'Mennünk kell a Taco Bell-be. Liam, te nem tudsz vezetni. Csak nem. Túúúúl részeg vagy. Louis? Louis?! El kell vinned minket a Taco Bell-be.'

'Rendeljünk csak pizzát!' - sóhajott Harry.

'R-Rendben, hol van a mobilom?' - kérdeztem, észre sem vettem, hogy pont a kezemben volt. - 'Komolyan srácok! Hol a mobilom? Nem vagyok olyan részeg, szóval fogjátok be!' - Liam kivette a kezemből és a szemem előtt integetett vele. Pislogtam párszor, megpróbáltam rájönni, hogy mi van előttem. 'Ó, köszönöm uram!' - adtam egy nagy puszit az arcára és sikerült hívnom a Pizza Hut-ot. A szavaim egybefolytak, amikor valaki felvette. 'Halló, aha, akarok egyet belőlük. A címem? S...Sajnálom...elfelejtettem.' - elvettem a telefont a fülemtől és a barátaimra néztem. - 'Srácok? Hol élek?'

Hallottam, hogy Louis és Harry olyan bolondosan nevetnek, amint feltűnt a What Makes You Beautiful. Szerintem Liam videóra vette. 'Ó, Istenem...halljátok mi szól épp most?'

'Ismerősnek hangzik.' - motyogta Harry.

'Ez a V-VALAHA votl legjobb szám. Nem emlékszem ki énekli, az nem fontos csak-ssssssshh.' - Louis megpróbálta a számra tenni az ujjait, de eltévesztette és pont a szemembe rakta. 'Ugh, annyira jó.'

'Később kell visszahívjalak. Visszhall, Johnny! Legyen nagyon különleges napod!' - mondtam a telefonba és letettem.

'Ez abból a reklámból vagy miből van, azokkal a tigrisekkel vagy hörcsögökkel, nem? Uuuugh, ez az én számom. Csak...Táncoljunk!' - mondta Harry, közelebb húzott magához.

'V-Várj, Harry...Vannak lábaim? Nem érzem a lábaimat.' - ütött meg a valóság felismerése, míg Harry szólója tűnt fel. 'Ez te vagy? Te énekled ezt a dalt?' - mondtam.

'Sz-Szerintem igen.'

'ÚRISTEN, EGY ÉNEKESSEL RANDIZOK!' - kuncogtam, egy kissé fel-le ugrálva.


'Aha, énekes vagyok...Várj...Nem tudom.' - motyogta. 'Ugh, utálok inni. Mégis miért csinálom?' - sóhajtott egy kicsit, rázta a fejét. Egy lassab dal jött, mialatt Harry megfogta a derekamat és én a vállaira helyeztem a kezeimet. A zöld szemei rám néztek, és egy halvány önelégült mosoly volt az arcán. Folyton botladoztam a magassarkúmban, de Harry fenntartott, így nem estem el.

'Gyönyörű vagy ma este. Nem az alkohol beszél.' - suttogta a fülembe, megkacagtatott.

'Köszönöm. Meglehetősen jóképű vagy.' - szóltam vissza, mosolyogva, míg ringatóztunk ide-oda. Még mindig lüktetett a fejem.

'V-Van válaszod számomra, b-bébi?' - néztem rá egy kissé zavarban, de aztán eszembe jutott. Válaszom arról, hogy komolyan eljárnánk-e szórakozni.

'É-Én nem tudom, Haz.' - az ajkamba haraptam, egy kissé kényelmetlenül éreztem magam. Az én Nialleremet akartam. Hazel tökéletes lenne Harry-nek. Mindketten annyira társaságkedvelők, édesek és viccesek, és ő annyira bájos, akár egy gyönyörű modell is lehetne.

'Talán ettől meggondolod magad.' - Harry lehajolt, ajkait enyéimnek nyomta. Annyira megdöbbentem, az alkohol íze töltötte meg a számat. Elkezdtem visszacsókolni, ajkaink összeforrtak és összhangban mozogtak. Ne értsétek félre, Harry nagyon jó csókoló, de valami nem stimmelt. Harry meghátrált, míg éreztem, hogy egy könnycsepp folyik le az arcomon. Úgy éreztem, ezzel bántom magamat. Úgy éreztem megbántom Niallt és talán még Hazelt is. A fejemet ráztam szipogva.

'Bébi, mi a b-'

'Ne hívj bébinek! S-Sajnálom, Haz.' - próbáltam elfutni, de javarészt csak botladoztam. Kétségbeesetten kerestem Liam-et, de úgy tűnt, ő előbb megtalált.
Adott egy üveg vizet és egy aszpirint. Megköszöntem neki. Muszáj volt kijózanodnom. Elkezdtem kisétálni, ki a házból. A járdaszegélyen ültem, a fiúk házával szemben, próbáltam lenyugtatni magam. Bevettem az aszpirint, a fejemet  ráztam újra és újra. A tér végre abbahagyta a forgást. Végre emlékeztem a lakcímemre és többé már nem nevettem úgy, mint egy őrült. Úgy éreztem, rosszul csináltam a dolgokat. A fájdalom a fejemben nehezebbé tette átgondolni a dolgokat. Csak azt akartam, hogy szűnjön meg. Meghátráltam, amint erős karokat éreztem körülöttem. Biztos voltam benne, hogy Liam, vagy Dani.

'Cs-Csak hagyj egyedül.'

'Addie,' - felismertem a mély ír akcentust. - 'Mi a baj?' - nem mondtam semmit ezután, így gyorsan levonta a következtetést. - 'Harry megríkatott, ugye? Hogy az...'

'N-Niall.' - álltottam meg, hallottam, hogy remeg a hangom. - 'Miért törődsz ennyire...velem?' - szipogtam egy kicsit, míg ő letörölte a könnyeimet. Az ujjai cirógatták az arcomat. A leggyengébb érintései egy kis bizsergést keltettek bennem.

'Miért ne tenném? Úgy értem, gyönyörű vagy, vicces és nagyszerű sütit sütsz.' - mondta, eltolt néhány hajszálat az arcomból. Nevettem halkan, éreztem, hogy egy kissé elpirulok. Rámmosolygott és én visszamosolyogtam. Kezdtem elveszni a ragyogó kék szemeiben. Olyanok voltak, mint a víztócsák. Egy kis szikra volt a szemeiben. Akármikor mosolygott, úgy tűnt, a szemei is mosolyogtak. Aztán eszembe jutott. Nem én voltam az egyetlen, aki elveszik a szemeiben. A mosolyom kissé elhalványult, lefelé néztem.

'Ezt nem Belle-nek kellene mondanod?' - mondtam, hallottam az élt a hangomban. Niall csak nevetett. Az arcomba nevetett. Miért nevetett?
'Niall!'

'S-Sajnálom. Belle csak egy barát, szívem. Nagyon féltékeny voltam rád és Harry-re. Ő csak segített dönteni ezekről a dolgokról. Te vagy az egyetlen, akit akarok.' - megfogta a kezem és megszorította.

'Harry és én csak álrandiztunk. Szánalmas vagyok, tudom-' - Niall ajkai azonnal az enyéimhez értek. Nem volt olyan erőteljes, mint Harry-é. Úgy tűnt, csaknem óvatos volt, félt, nehogy fájdalmat okozzon. Éreztem, hogy elmosolyodok az ajkaival szemben, egy meleg szédítő érzést jött rám. Szétváltunk és a vállára hajtottam a fejem.

'Nem akarom többé hallani, hogy szánalmasnak nevezed magad, rendben?' - cirógatta a hajam. Ez a pillanat nem lehetett volna tökéletesebb, mígnem kiáltást hallottam mögülünk.

'ZAAYN! VERSENYEZZÜNK A STOP TÁBLÁIG!' - hallottam Louis-t. Elfutott mellettünk az út felé. Zayn gyorsan futott utána, gyakran az ellentétes irányba dülöngélve. 'E-Egy, kettő, nyolc, tíz! Rajt!'

'HAHA! BOO BEAR, LEGYŐZLEK!' - mondta Zayn, nevetett őrülten. Ő is biztosan ivott egy kicsit. Niall és én alig tudtuk abbahagyni a nevetést, mikor Louis megbotlott a saját lábában és elesett az utcán. Niall és én kapkodtunk a levegő után, míg ő a fájdalomtől sóhajtozott.

'L-Louis?' - kérdezte Niall aggodalmasan.

'Mi? Aha, jól vagyok.' - hallottam, hogy Louis káromkodik suttogva. Jézusom, jól vagyok, csak felszaggatta a karomat az a hülye bokor. Vérzek?' - mondta, a karját nézve, miközben Zayn táncolt az utcán. - 'Nem vérzek...Várjunk csak, ó, a picsába!' - felnézett ránk és nevetésben törtünk ki. - 'Ó, Jézus, vérzek.'

Odafutottunk, hogy segítsünk neki, és vele együtt nevettünk. Amint letisztítottuk a vért, Louis arcon puszilt, egy "Köszi, anyu'-t mormolt, mielőtt visszafutott a házba, sikított Harry-nek. Zayn kifeküdt az úton, szóval kapnunk kellett az alkalmon, mielőtt még elfut, vagy valami.

'Nincs több ivás egyikőtöknek sem, srácok!' - mondtam kuncogva, míg Zayn-t a kanapéra dobtuk. Hazel, Dani, Liam és Harry a bárnál beszélgettek. Harry folyton rám nézett, de elővettem a telefonomat és küldtem neki egy üzenetet, Niall vállára dőlve.

Haz, nem érdeklődöm többé. Sajnálom. Bár még mindig szeretlek, de nem úgy. Úgy értem, tudod, hogy kedvelem Niallt.

Niall észrevette, hogy az ujjaim abbahagyták a mozgást, ahogy üresen bámultam az üzenetet. Mi mást mondhatnék még Harry-nek? Ennyi elég? Megérti mit próbáltam neki mondani? Utálna? Békén hagyna engem és Niallt?
'Jól vagy?' - gyengéden megpuszilta a homlokomat.

'Aha, de szerinted meg fogja érteni?' - néztem fel rá.

'Persze, bébi. Ha meg nem, akkor megvédelek. Olyan leszek, mint a...Teletabid.'

'Teletabi?' - kérdeztem, halkan nevetve. Bólintott, ő is nevetett. - 'Cuki Teletabi voltál, Nialler.'

Az én Teletabim.

6. fejezet

Hát ez nem a legizgalmasabb rész, az biztos. De lesz még itt történés...:P Sietek a következővel, úgy is itt ez az esős tavaszi szünet. :|

*****

Addie szemszöge

***Kb. egy héttel később***

Simon sok időt adott, hogy elkészítsük a sütiket, amiért mindannyian hálásak voltunk. Épp terveztük a dolgokat. Azt hiszem elég inspirációt kaptam a fiúktól. Minden bizonnyal vissza fogja tükrözni az összes fiú személyiségét.

'Szóval, én arra gondoltam, hogy csinálhatnánk néhány sütit olyanra, mint amilyenek a ruháik. Így Harryn lehetne blézer.' - folytattam tovább és tovább, hogy mit akartam, hogy Daniella és a nagynéném csináljanak. Daniella kivirult, mint egy karácsonyfa. Olyan fangirl-ös volt.

'Rátehetnénk a brit zászlót is néhányra.' - szólalt meg Dani.

'Ne feledkezzünk meg az ír zászlóról se!' - mondtam, sóhajtottam egy kicsit. Hiányoztak a fiúk. Tudom, csak egy hét telt el, mégis hiányoztak. Hiányzott Niall. Úgy éreztem, akárhányszor csak kaptam egy puszit az arcomra, vagy egy ölelést Harrytől, méginkább megbántottam Niallt. Áh, az élet kiborítóan bonyolult.

'Ó, ha már az ír fiúról van szó, benne volt egy Sugarscape cikkben ma reggel.' - mondta May néni fáradtan. Elkezdett felvázolni néhány sütit, már mindegyiknek kiválasztotta az ízét. Eldöntöttem, hogy lecsekkolom, mivel nem volt jobb dolgom. Felnyitottam a laptopot, Dani átnézett a vállam fölött.

'Siess, Addie! Olyan lassan gépelsz.' - kiáltott.

'Fogd be!' - végül megnyitottam a weboldalt. Betettem könyvjelzőnek, úgyhogy nem telt sok időbe. Megnyitottam a cikket, a szívem összeszorult.

Niall Horan-t egy lánnyal látták távozni a Starbucks-ból. Ő Niall új hercegnője?

'A neve Belle' - mondtam szomorúan.
'Belle egy Disney hercegnő. Biztos vagyok benne, hogy most ő Niall hercegnője. Milyen szép név...egy szép lánynak.' - szipákoltam. Nem kellett volna ez az ostoba álrandi Harryvel. Tetszett Niall, és biztos vagyok benne, hogy én is neki. De mostmár hiábavaló. Barátnője van. Nem lehettem a hercegnője és amikor majd elmondom neki, hogy ez csak egy álrandi volt Harryvel, hogy féltékennyé tegyük, annyira kínos és kellemetlen lesz.

Dani megölelt.
'Ugyan már, Addie! Tudod milyenek ezek az ostoba pletykák. Biztos vagyok benne, hogy ez csak egy a sok közül. Talán fel kéne hívnod az egyik fiút, hogy tisztázd!'

Sóhajtottam.
'Azt hiszem. Igen.' - elővettem a mobilom és eldöntöttem, hogy Zayn-t hívom. Ő volt az első, akit megláttam. Négy kicsengés után végül felvette.

'Hé, bébi! Mi a helyzet?' - hallottam, hogy mondta. Mosolyogtam könnyedén.

'Öh, csak fáradt vagyok. Végre kiszabadultam a fogságból. NAGYON SZÉPEN KÖSZÖNÖM.' - nevetett, mikor ezt mondtam.
'A cukrászdában vagyok, szóval, öhm, Niall hol van?'

'Ó! Addie, csak nem érzelmeid vannak a mi Niallerünk iránt?'

'Nem, csak...Azt hiszem, nincs meg a száma, és kellene.' - füllentettem gyorsan.

'Várj, én azt hittem megadt-'

'Biztosan elhagytam.' - mondtam gyorsan. - 'Ő ott van?'

'Öö, nem, elment Belle-lel. Most tettük le a telefont. Úgy tűnt, nagyon boldog.'

Sóhajtottam egy kicsit.
'Ó, aha, rendben. Akkor majd később beszélek vele. Talán megtalálom a számát a régi privát üzenetekben, amiken keresztül beszéltünk. Szia, Zayn.'

'Öhm, szia, Addie!' - mondta egy kissé bizonytalanul. Belle és ő lógnak. Együtt. Boldog vele. Letettem, teljesen szörnyen éreztem magam.

Zayn szemszöge

'Szia, Zayn.' - hallottam, hogy mondta Addie szomorúan.

'Ömm, szia, Addie?!' - mondtam egy kissé bizonytalanul. Ez furcsa volt Addie-től. Ő mindig olyan boldog. Körülnéztem a nappaliban, hogy lássam a három fiút, mind a telefonjukat, vagy a számítógépüket bámulták. Biztos vagyok benne, hogy Harry és Liam Twittereztek. Louis valószínűleg Meg-nek írt. Mosoly volt az arcán.

'Ki volt az, Zaynie?' - kérdezte Louis, mellém ült. Louis megcsípte az arcom és rámgügyögött, szemeim forgatására késztetett.

'Menj és csináld ezt a szerető fiúdnak, Harrynek.' - ugrattam.

'Megígéred, hogy nem mondod el Meg-nek?'

Nevettem halkan.
'Ahogy akarod.'

'Ezt vedd igennek, HAZZA BEAR!' - kiáltotta, gyakorlatilag megtámadta a fiatalabb fiút.

Hazza szemei kiszélesedtek, amint a Doncaster-i fiú megtámadta.
'HÉ! LOU!'

'Szeretlek, Haz!'

'Ömm...ha valakit még mindig érdekel, Addie volt az.' - mondtam - 'Niall miatt hívott. Azt hiszem, elfelejtettük említeni, hogy Belle csak egy gyerekkori barátja Niall-nak.'

Addie szemszöge

'Azt mondta, hogy Niall igazán boldognak tűnt.' - mondtam Dani-nek miután letettem. Dani csak megharapta a száját.

'Csinálok neked egy kis teát, édesem.' - mondta, épp, ahogy leültem az asztalhoz. A telefonom csöngött egy párszor és ránéztem, hogy lássam, ki az. Harry.

Hé, bébi! Minden rendben? Zayn mondta, hogy nem tűntél túl boldognak.

Sóhajtottam egy kicsit, aztán válaszoltam.

Olvastam egy cikket Niall-ról és egy lányról, akivel lóg. Azt hiszem, többé nem kell álrandiznunk.

Nos, öö.. khm...Úgy értem, ez rajtad múlik, de talán megpróbálhatnánk? Mint...igazi randi.

Egy kissé kitágultak a szemeim az üzenetre. Komolyan nem tudtam mit mondani. Nem igazán gondolkodtam egy lehetséges románcon Harry Styles-szal. Úgy értem, ő annyira flörtölős. Nem tudom...

Nem tudom. Nem mondok igent és nem mondok nemet sem. Mikor lesz újra lemezbemutató party?

Ezen a szombaton? Szerintem...Nem tudom. Kérdezd Liamet, ő minden ilyen dolgot tud.

LOL Talán addigra lesz válaszom, Haz.

Át akarsz jönni később? Hiányzol a fiúknak és nekem. Bár leginkább nekem. :)x

Nekem is hiányzol, Haz! Mondd meg a fiúknak, hogy ők is hiányoznak nekem. <3 és nem tudom, el kell kezdenünk néhány sütit. Már szerda van és még mindig nem választottuk ki az ízeket. XP

Rendben, később beszélünk Fürtöcske! ;)xxx

Uh...komolyan? :P Hamarosan találkozunk Hazza Bear! x

Lezártam a telefonomat, míg May néni elkezdett kiabálni nekem. Mondott valamit Ethan-ről, hogy nemsoká ő is jön. Kb. 30 perccel később volt egy kis tésztánk, ami végre elkészült. May nénikém kísérletezett és kérdezősködött, hogy tegyünk-e tölteléket a sütikbe, vagy ne. Megkóstoltam Dani egyik sütitésztáját és egy kicsit fulladoztam.


'D-Dani...szerintem sót használtál cukor helyett!' - mondtam köhögve.


'Mi?' - mondta és ránézett a kis tasakjára, hogy lássa, mit használt. Rámutattam a kis tasakra, amit használt, SÓ címkével volt ellátva.
'Ó, olyan egyformának tűntek. Azt hiszem, el kell tűntetnünk. Áthelyezte egy másik asztalra és kivett egy másik tálat használni.

'Nem, áh Dani!' - mondtam, és hallottam, hogy bejött az idősebb uncsim a bejárati ajtón.  Átadtam a vendégnek a vörösbársony-süteményt, amit rendeltek és mosolyogtam, mondtam, hogy legyen szép napjuk. Minden nap ezt csináltam. Néha fájt az arcom a mosolygástól, és gyakorlatilag ugyanazt mondtam újra és újra.

'Hé! Ez a kedvenc lány-unokatesóm a világon!' - mondta és kitárta a karjait egy kissé. Rámvillantott egy édes mosolyt, barna szemei szikráztak kicsit. Úgy tűnt, a bátyám is lehetett volna, őszintén. Ez az valójában, ahogy tekintettem rá.

'Ethan, én vagyok az egyetlen lány-unokatesód.' - motyogtam, míg átölelt.
'A többi mind fiú.' - megborzongtam egy kissé, megnevettetve ezzel őt. A családi összejövetelek nem voltak pont a a kedvenceim. Egy csomó fiúval együtt focimeccset vagy valami mást néztünk és megnéztük, ki tudja meginni a legtöbb sört.

'Most tudod, hogy érzek.' - kiáltott a nénikém hátulról, megnevettetett.

'Szóval, mit csináltok ma, bájos hölgyek?' - kérdezte.

'One Direction sütiket.' - rikoltotta Daniella szándékosan, ahogy Ethan sóhajtott. Ő nem volt akkora rajongójuk, mint mi, így az autóútjaink során gyakran gyötörtük. Folytattuk tovább és tovább Zayn új tetoválásáról vagy Liam új frizurájáról.
'Lehet rárakjuk néhányra az arcukat, úristen, annyira szexin fognak kinézni.'
Nevetésben törtem ki Dani kommentjén.

'Hé, Ethan, megkóstólnál valamit nekünk?' - kérdeztem tőle, önelégült mosollyal az arcomon.

'Ki csinálta?' - kérdezte egy kissé rémülten.

'Nem számít! Most, Dani, hozd a tésztát, amit készítettél!' - mondtam kacsintva. Bólintott, egy mosoly formálódott az arcán. Értement a tésztáért, amit elrontott. Fogtam egy villát szedtem egy kis tésztát és odaadtam neki.

'Komolyan, egy villa?' - kérdezte Ethan bosszúsan.

'Nincs kanál! Liam nem helyeselné. Na, most kóstold meg!'

Próbáltam nem nevetni, mialatt lenyalta az összeset a villáról. Szélesen mosolygott Dani és az én meglepetésemre.
'Ez jó. Feltétlenül használjátok.'

'Várj, mi?' - mondta Dani, teljesen sokkolva.

'Erről az oldalról szedtem, talán itt még mindig jó.' - mondtam és elővettem két villát Dani-nek és nekem. Szedtem még egy kicsit és megkóstoltam. Egy édes csokoládés tésztát vártam el, de teljes ellentéte volt. Még mindig az a szörnyű tészta volt, sóval benne. Köhögtem és köhögtem, Dani is csatlakozott hozzám.

'T-te hazug!' - Dani-nek sikerült kimondania, miután végre sikerült abbahagynia. Én még mindig köhögtem, megröhögtetve ezzel Ethant.

'Utállak, E-Ethan!' - mondtam végül, May néni megveregette a hátam, mindhármunkat megnevettetett.

'Szeretsz, Adds!' - gyorsan megpuszilta az arcom, míg én rámosolyogtam.

'Te nem. Megetetted velem ezt a visszataszító tésztát.'

'Ti is velem!'

'Hogy nem köhögtél tőle?' - kérdezte Dani. - 'Neked biztos nincsenek ízlelőbimbóid...űrlény vagy?' - Dani szemei szélesre nőttek a gondolattól.

'Talán...egy másik bolygóról jöttem. Győződjetek meg róla, hogy be van csatolva a biztonsági övetek!' - mondta különös hangon. - 'Amikor jönnek az idegen barátaim elrabolni titeket, a biztonsági öv lefog majd benneteket.' - még Trekkie kézjelet is mutatott, a középső ujjait egymáshoz mozdította.

Dani és én úgy tettünk mintha zihálva csodálkoznánk, megnevettetve ezzel Ehant. Jó volt újra család és barátok között lenni. Már csak Hazel és Josh hiányoztak.

'Hé, mi soha nem megyünk Joshie-val vásárolni.' - mondtam Daninek, mialatt elkezdtem papír sütiformákba önteni a tésztát.

'Közeledik a party. Azután elmehetünk vele vásárolni.'

'Aha...szerinted milyen lesz a buli?'

'Elképesztő. Valószínűleg lesz egy csomó A-listás sztár és énekesek, akikkel a fiúk dolgoztak, mint például most Ed Sheerannel.' - folytatta Dani tovább és tovább ezekről a híres emberekről. - 'Ed Sheeran, Olly Murs. Hé! Talán Niall meghívja Biebs-t. És ő meghívja Selenát.' - észrevette, hogy kezd sápadni az arcom, a mozdulataim lelassultak.
'Semmi nyomás!' - könyökölt belém.

'Ez kicsit sem kiborító!' - mondtam, nevetve egy kissé.

'Nagyszerűen fogsz kinézni, Addie. Csak hidegvér és elragadó leszel.' - mondta May néni megnyugtatóan.

'Aha...nehéz lesz nem fangörlködni Ed Sheeran előtt.'

'Ki tudja ott lesz-e egyáltalán' - mondta Ethan.

Majdnem leejtettem a sütiket, amik készen álltak, hogy betegyem őket a sütőbe, míg Danielle-nek leesett az álla. A kezébe ejtette a cukormázas zacskót.

'TERMÉSZETESEN OTT LESZ ED SHEERAN!' - kiáltottam.

'Ő A VÖRÖS HAJÚ JÉZUS ÉS Ő ÍRTA A ONE DIRECTION MOMENTS DALÁT.' - Dani is ordított.

'AZ A DAL MEGRÍKATOTT. ANNYIRA SZÉP. LE FOGJUK NEKED JÁTSZANI ÉS VELÜNK FOGSZ SÍRNI!'

Felemelte a kezeit megadásképp, egy kicsit hátrébb tartotta. Dani is én újra nyertünk.

'Hé! Szerinted magával hozza a barátját?' - kérdeztem Danit, leráztam a lisztet a kötényemről.

Dani csak vállat vont. - 'Ki tudja, édesem. Csak próbálj meg ne túl sokat gondolni erre.'

Próbáljak ne gondolni rá? Aha, rendben Dani. Hogy tudsz egy ilyen dolgot az elméd hátsó részébe tolni?

5. fejezet

Kicsit késtem, de itt van végre az 5. fejezet. :) Igyekszem a következővel. x

***

Azon az éjszakán a földszinten aludtam a fiúkkal a nappaliban. Minden szétterpeszkedtünk a kanapén, vagy a padlón. Louis Liamre támaszkodott. A fejeik egymáson pihentek, így fogtam az alkamat és lekaptam a tökéletes LiLo pillanatot, amikor nem figyeltek. Most épp odabújtam Harryhez, takaró borított be mindkettőnket. Elmagyaráztam neki, hogy mit próbálok tenni és úgy tűnt megértette. Úgy tűnt, Niall nem mutatja a féltékenység jeleit, amitől egy kicsit elbátortalanodtam. Eldöntöttük, hogy fokozzuk egy kicsit. Még mindig szem előtt tartottam Liam figyelmeztetését és figyeltem, abban az esetben, ha Harry tesz valamit.

A szemeim lassan kinyíltak, amikor mozgást hallottam. Valaki felkelt. Alvást színleltem, féltem, hogy ha kinyitom a szemem, akkor aki felkelt visszadőlt volna. Végül, úgy tűnt, minden mozgás megszűnt, így kinyitottam a szemeimet és átvizsgáltam a szobát. Louis, Liam és Harry még ott voltak. Biztosan Niall és Zayn kelt fel. Csábított a gondolat, hogy menjek és kövessem őket, de ez nem az én stílusom. Nem vagyok az a kíváncsiskodó és szimatoló típus. Meg biztos vagyok benne, hogy valószínűleg csináltam volna valami hülyeséget, például elesni a saját lábaimban, túl nagy zajt csapni, és elkaptak volna. Kicsit közelebb bújtam Harryhez, a fejem a meleg mellkasán pihent, elaludtam a lassú, kiegyensúlyozott szívverésére.

Niall szemszöge

'Komolyan nem tudom, Zayn.' - mondtam, miközben besétáltam a fürdőszobába és locsoltam egy kis vizet az arcomra. Kimerült voltam. Egész éjjel fent voltam és ezen gondolkodtam. Látni Addiet Harry karjaiban, ez összetört engem. Úgy éreztem, mint ha egy pofont kaptam volna az arcomra.
'Azt hiszem, mindent elrontottam. Istenem, olyan hülye vagyok!'

'Niall, állj le!' - jött Zayn mögülem és megveregette a hátam.
'Nem rontottál el semmit. Nagyszerű srác vagy. Annyira szeretnivaló vagy, szóval ne nyugtalankodj emiatt. Te vagy a leggondtalanabb mofo*, akit ismerek. Biztos vagyok benne, hogy nincs semmi komoly közte és Harry között.'

'De ismered Harryt! Sármos, flörtölős és minden lány elájul tőle. Én csak az ír vagyok.'

'Fejezd be, Niall! Ne beszélj így!'

'De ez igaz.'

'Addie szeret téged. Talán csak össze van zavarodva, csak úgy mint te. A beszélgetéseitek telefonon és Twitteren 2 hónapon keresztül tartottak. Nem gondolod, hogy ez jelent valamit? Láttad, milyen boldog volt, csak mert láthat téged? Nem vett minket észre, míg Louis fel nem szólalt. Azért szeret, aki vagy. Harry beszélgetése a lányokkal általában 2 napig tart. Ha egyszer megkapja, amit akart, vége.'

'De Addie különleges, Zayn!' - tiltakoztam.
'Hogy lehet egy ilyen lányba nem beleszeretni? Úgy értem, szép, vicces, kedves és tud sütni. Tökéletes.'

Zayn sóhajtott egy kicsit én meg egy kicsit az ajkamba haraptam. Biztos vagyok benne, hogy akkor nagyon idegesítettem. Tudtam, hogy aludni akart, de ott volt a tekintet a szemében, ami azt mondta: "Itt vagyok neked."

'Niall, van egy különbség közted és Harry között. Te ténylegesen sokkal jobban ismered Addiet. Harry nem. És ismerlek, Niall. Te mindig hajlandó vagy harcolni azért, amit szeretsz. Még akkor is, ha annyira vagy ijesztő, mint egy baby pingvin.' -  megcsípte az arcomat, könnyen megmosolyogtatott.
'Olyan hosszú ideje vártál már a hercegnődre. Tudom, hogy nem engeded elszökni.'

Megöleltem Zaynt és mindent megköszöntem neki. Megszorongatott, összeborzolta a hajamat egy önelégült mosollyal az arcán és távozott a fürdőszobából. Magamat bámultam a tükörben, amíg visszajött és rendbe hozta a haját és megbizonyosodott róla, hogy jól áll a frufruja. Kitoltam a fürdőszobából, kuncogva. Tipikus Zayn.

Harry szemszöge

Felébredtem, egy kicsit sóhajtozva. A nap pont a szemembe sütött, keresztül az ablakon. Valaki húzza el azt az átkozott függönyt! Megdörzsöltem a szemeimet és éreztem, hogy Addie még mindig rajtam fekszik. Halkan horkolt, annyira cukin hangzott. Elmosolyodtam egy kicsit, elsöpörtem néhány hajszálát az arcából. Mindent elmondott a tervről, hogy féltékennyé tegyük Niallt. Jól emlékeztem rá.

'Harry, tudnánk öö... beszélni?' - mondta besétálva a szobámba. Felnéztem a mobilomról.

'Biztos?' - mondtam, de egy kicsit többnek hangzott, mint kérdés.

'SzeretnékveledegyálrandithogylássamNiallféltékenylesz-eésLiamaztmondtahogyezegyrosszötletde-' - fecsegte.

'Hé, hé, hé! Nyugodj le, baby! Mondd el újra!' - dörzsöltem meg a vállát, míg magyarázott. Amikor befejezte, szemei találkoztak a szemeimmel. Tele voltak félelemmel és egy kis bizonytalansággal. Rögtön megöleltem és mosolyogtam ahogyan elrejtőzött a nyakam hajlatába.

'Köszönöm, Harry.' - hallottam a motyogását.

'Bármit az én kicsi Addiemnek.' - suttogtam vissza.

Egy kicsit jobban beleestem Addiebe, mint ahogy elterveztem? Talán. Úgy értem, ő nagyszerű, vicces és szép. Mint a tökéletes lány. Mint egy sétáló Barbie baba a szőke hajával és csinos testével. Éreztem, hogy memgmozdult és kizökkentem a gondolataimból. A zöld szemei pislogtak és könnyedén rám mosolygott.

'Hé, szívem.' - suttogtam neki - 'Azt hiszem, Lou palacsintát csinál.'

Bólintott lassan, és elkezdett felülni. A haját egy kis rendezetlen kontyba kötötte, és elkezdett felkelni. Megállítottam, kilazítottam a hajgumit és leengedtem a ragyogó fürtjeit. Belesuttogtam a fülébe - 'Így sokkal jobban tetszik.'

Láttam hogy elpirult mialatt kiment a konyhába.Nevettem. Túlságosan cuki volt.

'Te jössz?' - kérdezte visszafordulva és kizökkentett a gondolataimból.

'Egy perc és ott vagyok.' - kiálottam utána és elkezdtem felébreszteni a többi fiút.

Addie szemszöge

Éreztem, hogy elpirultam míg mentem a konyhába, ahol Lou énekelt, palacsintákat dobálva.

'It wasn't me...Saw me kissin' on the soooo-ADDIE! - hirtelen abbahagyta az éneklést, egy kicsit felegyenesedett. A szemem összeszűkült.

'Az It Wasn't Me(Nem én voltam)-t énekelted Shaggy-től? - kérdeztem gyanakodva.

'Neem...nem én voltam.'

'Szemtelen fiú.' - szidtam le és ő pimaszul vigyorgott. Ha hallottad már a dalt, tudod, mire értem. Ez egy nagyon mocskos dal. Emlékszem, hogy ezt énekelte a videónaplóban, amikor Zayn felemelte a "kocsit" és bekapcsolta a hidraulikát, hogy "elhajtsanak" onnan. A konyhaasztalnál ültem, szemeimet dörzsölve és elővettem a telefonomat, a fényes képernyő egy kicsit elcsendesített.

'ADDIE EGY VÁMPÍR!' - kiáltott Louis, ami hajlásra késztetett.

'TÚL KORÁN VAN AZ ORDIBÁLÁSHOZ, LOU!'

'D-de te is kiabáltál.' - duzzogott játékosan, még szipogott is.

Kinyújtottam rá a nyelvem, mialatt az többi fiú besorakozott a konyhába, kérdezték, mi van reggelire és kinyitották a hűtőszekrényt. Niall besétált és rám mosolygott. Visszamosolyogtam aztán ránéztem a telefonomra. Josh, Hazel, Ethan, bla, bla, bla, Twitter. A szemem átfutott a naptáron. Kedd 7:25.

Szemeim kiszélesedtek.

'Óó, baz-' hagytam abba, amint láttam, hogy az összes fiú nagyra nyílt szemekkel néz rám. Nem kellene előttük káromkodnom. - 'Bazááááár. Azt akartam mondani, hogy bazár. Igen. Bazár.'

A fiúk mind egymásra néztek, aztán nevetésben törtek ki. Nekik van a legcukibb nevetésük. Egymásra dőltek támasznak. Niall annyira vörös volt, hogy engem is megnevettetett. A nevetése egyszerűen imádnivaló. Egy kicsit elrepítette a szívemet. Istenem, fejezd be Addie! Fejezd be!

'Ó, majdnem kimondtad.' - mondta Louis, megbökve az arcomat.

Megforgattam a szemeim, míg egy tányér palacsintát tett elém.

'Fogd be! Elfelejtettem, hogy ma suli van.' - olyan gyorsan próbáltam enni, ahogy csak tudtam, de nem tömni a fejem, mint egy malac.

'Ó, halljátok ezt fiúk? Olyan jól érezte velünk magát, hogy nem tudta tartani a lépést az idővel.' - mondta Zayn, rámmosolyogva, miközben egy tonna öntetet tett a rakás palacsintájára.

'Uhh, és az egyenruhám piszkos. Ez nem az én napom.'

'Adok neked 5 fontot, ha egyenruha nélkül mész!' - dacolt velem Niall, miközben ette a palacsintáit. Leesett az állam, és elejtettem a villámat.

'Az igazgató megölne!'

'Rendben, akkor tíz.'

Fixíroztam. - 'Huszonöt.'

'Huszonöt?'

'Siess, vagy harminc lesz.' - A fiúk ó-gattak körülöttem. Elég jó vagyok a fogadásokban.

'Miért harminc?'

'Harmincöt és te nem ismered az igazgatónőt. Szüksége van egy pasira, de nem hiszem, hogy bárki randizni akarna azzal az öreg boszorkánnyal. Nem engedi a szeretet jelének nyilvános kimutatását. NINCS PACSIZÁS! És így kellett futnunk 2 kört és ez az útvonal ÓRIÁSI. Így elhatároztam, hogy okos leszek és hozok egy üveg vizet, tudjátok? Vagy száz fok volt azon a napon. Ezután befejeztem a futást. Elragadta tőlem a palack vizet, mint ha valami bomba lett volna. És nem kaptam vissza! Annyira hülye.' - éreztem, ahogy Niall keze az enyémen haladt és meglepetten néztem fel. A kék szemei az enyéimet bámulták, de az arca nem mutatott érzelmet. Egyszerűen kivette a villát a kezemből.

'Megszúrkáltad a palacsintádat.' - motyogta, gyorsan lenézett. Egy száraz mosolyt vetettem rá látván a lyukakat a palacsintámon.

'Az igazgatód nem hülye...' - mondta Liam, valószínűleg próbált adni egy esély szegény nőnek. Ó, Leeyum, annyira édes.

'Liamnek igaza van. Nem hülye. Szellemi fogyatékos.' - mondta Louis, megnevettetett.

'Szerintem ötvenet kellene adnunk.' - mondta Harry kiszélesedett szemekkel miután hallotta, mit fecsegek. Mögöttem sétált a hűtőszekrény felé és a fülembe súgott.
'Talán még egy külön-tizest is a cukiságodért.'

Biztos vagyok benne, hogy az arcom olyan vörös volt, mint egy paradicsom. Kinyitotta az ajtót egy kis gyümölcsléért. Nem tudom, hogy a többi fiú észrevette-e, de Niall biztosan. Láttam, amint megfeszült és a tekintet az arcán rideggé vált. A cuki mosolya eltűnt.

Megköszörültem a torkom.
'És egy üzenet? Legyen vicces. Látni akarom a tekintetét az arcán.Van néhány ruhája a tesódnak, Li?' - kérdeztem mosolyogva. Vicces lesz.

'Aha!' - megköszöntem neki és gonoszul mosolyogtam, felszaladtam a lépcsőn és átvettem valamit. Imádtam Meg gardróbját. Miután elvégeztem a világ leggyorsabb tusolását, végül kiválasztottam egy fekete és fehér csíkos galléros felsőt, egy kék és fekete csíkos pulcsival rajta. Meg nyilvánvalóan szereti a csíkost. Felvettem egy farmert és egy kicsi arany ékszert. Elkezdtem fonni a hajam, aztán felvettem egy pár fekete csizmát. Nyugodtam csináltam, el akartam késni. Megérné az az ötven font. Tettem fel egy kis szemkihúzót, egy kis pirosítót, aztán gyorsan megmostam a fogamat. Az igazgató ki fog borulni. Soha nem viselhetünk farmert a főiskola területén, főleg nem ilyen szűket. Mosolyogtam, lefutottam a lépcsőn. - 'Kész vagyok, fiúk!' - mondtam éneklő hangon.

A fiúk kijöttek a konyhából, nevettek és lökdösték egymást. Harry összecsukta a cetlit és átadta nekem, az ujjaink lerázták egymást. Elmosolyodtam a kezeinken és elkezdtem kinyitni a levelet.

'NE! Nem olvashatod el!' - kiabált rám Louis hirtelen.

'Miért nem?' - duzzogtam. Nagyon tudni akartam, hogy mit raktak bele.

'Mert...csíkosat viselsz! Csak én hordhatok csíkosat.'

'Ki mondja?'

'Én mondom.'

'Nos, egy tonna csíkos volt Meg szekrényében.' - mondtam és megböktem az orrát.

'Nos...Meg jól néz ki a csíkosban.' - mondta, egy mosoly jelent meg az arcán, már csupán a neve említésekor.

 'Óóóh.' - mondtuk kórusban, a fiúk és én, amitől Louis egy kissé elpirult. Harry megbökte az arcát, Liam pedig összeborzolta a fiú haját.

'Szálljatok be a kocsiba!' - motyogta Louis, előre tolt engem és a többi fiút.

'Várjunk csak! Ti srácok még mindig a pizsamátokban vagytok.' - mondtam egy kissé bizonytalanul. Louis a Superman-esében volt, Zayn, Niall és Liam csak egy-egy pólót és rövidnadrágot viseltek, Harry hálásan tartotta a ruháit és ugyanazt viselte. A hajaik kócosak voltak, kivéve Zayn-ét. Harry egy micisapkát dobott a göndör kócos hajára, miközben Liam-é, Louis-é és Niall-é még mindig össze-vissza állt.

 'És?' - mondta Harry fáradtan. A fiúk könnyelműen nevettek, elsétáltak mellettem és beugrottak a kocsiba.

'Nem számít.' - mondtam egy kissé nevetve. - 'Ti őrült fiúk.'

***

Sétáltam a folyosókon, aztán elővettem a telefonom. Uhh, matek lesz a következő. Nem a kedvenc tantárgyam. Mindenki engem bámult, mert egyenruha nélkül voltam. Csak villantottam egy mosolyt rájuk, amint elsétáltam és hívtam Harry számát.

'Hé, bébi. Hogy ment?' - kérdezte. Egy kis nevetés szökött ki az ajkaimon.

'Tartozol az ötven fontommal. MÉRGES volt! Fogvatartást kaptam erre az egész hétre.' - kiáltottam neki a telefonon keresztül.

Nevetésben tör ki.

'Öm, Haz, felfogtad, hogy ez azt jelenti, hogy nem tudom veletek tölteni az időmet? Most ki nevet?' - mondtam és elkezdtem nevetni a telefonba, egy kicsit túl hangosan. Észrevettem a bámészkodást körülöttem az embereken, és idegesen nevettem.
'Nem vagyok bolond. Esköszöm, normális vagyok!' - visszatettem a telefont a fülemhez.

'Óó, kitalálom, rossz ötlet volt azt mondani, hogy azért örjöngött, mert a tamponja túlságosan bent volt?'

Kuncogtam, a szemeimet forgatva. Véleményem szerint az volt a legjobb rész, de az igazgatónő ebben nem értett velem egyet.
'Nem, uh, Harry.'
____________________
*motherfucker=szemétláda, köcsög